Egy kis segítséggel, összeszedtünk és aktualizáltunk Neked egy kisokost az ÁOK szigorló évéről. Kommentárban várunk személyes tapasztalatokat! Ha valamit még hozzá tennél, írd meg nekünk e-mail-ben.

Szigorló év előtt – mire készülj?

Pár szóban már említettük, hogy a szigorló év gyökeresen eltér az eddigi egyetemi éveidtől. Ez mindenki számára mást jelent, egy valami azonban pont ebből adódóan elmondható: ez az év rendkívül flexibilis, rengeteg lehetőséget rejt magában, és leginkább Rajtad múlik, mennyire használod ki ezeket. Ebben az évben jóval nagyobb szabadságot kapsz tanulmányaid, és így egész életed megszervezésében – más szóval hatalmas mennyiségű idővel gazdálkodhatsz.

Mindezt lehet a véletlen szerencsére is bízni (abból is kisülhet sokszor jó dolog), de talán egy fokkal magad is hatékonyabb lehetsz, ha előre átgondolod az előtted álló évet – és ezzel együtt saját magadat is ellenőrizheted: hol állsz egyetemi céljaidhoz képest? hol állsz az életben, a saját életedben? mi az, amit jó lenne még bepótolni végzés előtt? mibe fektetnél inkább energiát? merre haladnál tovább az egyetem után? mik a céljaid, mit értél el eddig és mit szeretnél még mindenképp átélni egyetemistaként? – a kérdésáradatot kedved szerint folytathatod!

A hatodév lehetőségei

A szigorló év a legtöbb tekintetben már a jövőről szól, ez már egyfajta kapu a további élethez, ezért ennek alapján mindenképpen érdemes végiggondolnod, hogy mire használod ez év adta lehetőségeket.

Mindezt persze akkor lehet a leghatékonyabban végezni, ha már van nagyjából valamilyen képed arról, hogy merre tovább. Rezidensfelvételi? PhD képzés? Külföldi munka? Továbbtanulás? Ha tudod már a választ, sokkal könnyebb a választott irányban tervezni. Ha nem, akkor pedig kiváló alkalom maga a hatodév is, hogy eldöntsd, mihez kezdesz diplomával a kezedben. A hat fő tantárgy (sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, belgyógyászat, neurológia, pszichiátria) kiegészülve rövidebb kurzusokkal (mindenek előtt a mentőgyakorlat és a transzfúziós tanfolyam) így az egyetem vége előtt áttekintő képet ad arról, milyen irányokba indulhatsz a végzés után. A gyakorlatok során pedig testközelből átélheted az egyes területek hétköznapjait. Ha ekkor még nem tudod, mihez kezdj, mindenképp érdemes aktívan bejárni a gyakorlatokra, mert egy-egy élmény vagy jó nap akár meghatározható lehet a döntésed, és ezáltal a jövőd szempontjából.

Kutatás

Ebben az évben okos szervezéssel jóval több időt fordíthatsz kutatásra. TDK munkáddal ekkor dinamikusabban, eredményesebben foglalkozhatsz: érdemes ekkorra lekerekíteni, összegezni az eredményeket, és lehetőség szerint még egy utolsó TDK konferencián részt venni. Az elért eredményeid magukban is jól mutatnak majd önéletrajzodon, emellett az egyetemi évek alatt végzett kutatásod egyben belépő lehet a PhD képzésbe is – ilyen tervek esetén elkezdheted előkészíteni a leendő témádat, kiépíteni az ehhez szükséges kapcsolatokat a kiszemelt intézményben. Ugyanakkor fontold meg a döntést, ha hatodévben szeretnél elkezdeni kutatni valahol – ekkor több lehetőséged is van: amennyiben komolyan szeretnél foglalkozni egy témával, amellyel eddig valamiért nem tetted, akár két év alatt is végezheted a szigorló évet (erről bővebben írunk még); máskülönben érdemes átgondolni (akár a kiszemelt témavezetővel egyeztetve), hogy ennyi idő alatt juthatsz-e olyan eredményre, amely előnyt jelenthet számodra a későbbiekben. Az alapkutatásra mindenképpen, de a legtöbb klinikai szakterületre is jellemző, hogy egy év alatt ritkán születnek igazán jó eredmények – ugyanakkor erre is érvényes a leendő PhD hallgatói hely megalapozása, ha ez a célod.

Gyakorlat

Amennyiben a rezidensképzés iránt kötelezted el magad, a jó tanulmányi átlag mellett más lehetőségeid is vannak a felvételi eredmény elősegítésében. Mindenek előtt érdemes utánaérdeklődnöd, hogy mik a lehetőségek a választott szakterületen: az előző évben hány hely volt, mennyi embert vettek föl, hol vannak/lesznek elérhető helyek – és mennyi esélyed van rá Neked, hogy fölvesznek. Ez már önmagában segítség, hogy mely irányba mozogj. Sokat nyomhat a latban, ha a kiszemelt intézményben valamilyen módon önkéntes munkát végzel – ez a TDK mellett önkéntes gyakorlat, éjszakai ügyelet formájában rengeteget adhat számodra: amellett, hogy az adott kórház vagy klinika orvosai megismernek, Te is gyűjthetsz rengeteg olyan tapasztalatot, amely aztán többszörösen hasznodra válik majd a fölvételi után (legyen szó elméleti tudásról, gyakorlati készségről, vagy épp az adott intézmény adminisztratív működésének ismeretéről). Sajnos, vagy nem sajnos, de manapság a személyes ismeretség is sokat jelent a fölvételinél, ezért ez a fajta „bedolgozás” ilyen módon is számíthat a szakmai életed következő pár évében.

Tanulás

A szigorló év adta szabadidőt az egyetem befejezése előtt fölzárkózásra is fordíthatod. Ez mindenkinek mást jelent: gondold végig, van-e valami, amit esetleg még mindenképp el kell végezned, vagy el szeretnél végezni a záróvizsga előtt. Sokan ekkor rakják le második nyelvvizsgájukat, vagy tesznek egyetemi záróvizsgát valamely idegen nyelvből. A szabadidő arra is lehetőséget ad, hogy esetleg tudásbeli hiányosságaidat pótold: bár tény, hogy nem kevés lelkierő kell a gyakorlatok után még extra tanulmányokat is végezni, de ekkor elképesztő tudásalapot hozhatsz össze okos, célirányos ismétléssel, akár csak ha az alapokról van szó, például: egyes szervek, szervrendszerek élettani alapjai; laborvizsgálatok; EKG; képalkotói vizsgálatok eredményeinek elemzése; vagy akár az általad választott szakterület alapjainak átnézése. Végül sokan ekkor szereznek jogosítványt vagy egyéb olyan képesítést, amire az elkövetkezendő pár évben nem lesz idejük.

Habár hatodévesként már kialakultak saját tanulási szokásaid, összeszedtünk Neked egy kis segítséget: itt.

Utazás

Mit lehet kezdeni még (sok) szabadidővel? Természetesen lehet rengeteget utazni! A hatodév egyik legnagyobb előnye a hatalmas flexibilitás, amelynek köszönhetően a végletekig kiélheted kalandvágyadat (sokan ekkor nem egy, de akár három-négy utazást is megejtenek). Alapvetően kétféle külföldi (tanulmány)úton vehetsz részt: vagy olyanon, amelynek keretében egy adott gyakorlatot töltesz le (ezáltal nem vesztesz időt az adott képzési időtartamból), vagy pedig olyanon, amely az adott tanulmányaidtól független. Előbbire jó példa az Erasmus, amikor az adott gyakorlat meghatározott idejére mész ki a választott országba, kórházba; utóbbira pedig például a heidelbergi ösztöndíj, amely a szakdolgozati témád hátteréül szolgáló kutatásra biztosít lehetőséget. Jellemzően a második kategóriába eső ösztöndíjak során merül föl az az igény/lehetőség, hogy a hatodévet két év alatt végezd el.

Szakdolgozat

Bár a szigorló év részét képezi, de érdemes szót ejteni a szakdolgozatról is. Felsőbb években hallhatsz már hihetetlen történeteket arról, hogy emberek hónapokat (!) csúsznak a szakdolgozatukkal, nem sikerül leadniuk, vagy már elképesztő késések közepette esnek be a dékáni hivatalba (ahol aztán a jóságos dékánis nénik persze megsegítik egyetemünk hősét) – ezek a sztorik általában azon az egyszerű tényen alapulnak, hogy az érintett hallgató nem kezdte el időben a szakdolgozatát. Ezért a hatodév kezdete előtt érdemes erre is figyelmet szentelned, hogy az időbeosztásod során erre is tekintettel legyél. A szakdolgozat megírásához: itt találsz segítséget.

Külföld

Végül kevésbé bátorításként, de arról is említést teszünk, hogy amennyiben biztos vagy benne, hogy külföldön folytatod tovább tanulmányaidat, érdemes erre is fölkészülnöd: a hivatalos utánajárás és pontos leendő munkahely, valamint a korábban említett nyelvi ismeretek bővítése mellett érdemes utánanézni az egyes helyeken elvárt különbözeti vizsgáknak, ezek legjobb példája az Egyesült Államokba belépőnek számító USMLE vizsgarendszer.

Hobbi, pihenés

Eddig jobbára a hatodév szakmai lehetőségeiről írtunk, de legalább ennyire fontos az élet többi területe is – igazán jó orvos az lehet, aki az élet többi területén is kiegyensúlyozott, boldog. Ezért a szakmával való foglalatoskodás mellett (és mindenkinek belátása szerint akár ahelyett) most igazán szánhatsz időt a számodra legfontosabb hobbijaidra. Sportolj, kirándulj, olvass, zenélj – egészséges mértékben ezek nem hogy elveszik az időt a tanulás elől, de még inkább segítenek, hogy bírd az állandó elvárásokat az egyetem részéről.

Adott esetben ekkor nyílik lehetőséged akár egyetemen kívüli munkára is; és nem utolsó sorban a hatodévben (végre!) pihenni is marad időd – minden csak Rajtad múlik, és a beosztásodon!

Honnan lesz időm minderre?

A fent leírtak elképesztő mennyiségű lehetőséget hordoznak magukban, és ezek mindegyikére nagy eséllyel nem lesz időd – azonban jó beosztással meglepően sok dologgal foglalkozhatsz ebben az évben. Mindezt nem egy regényből előkapott időnyerővel kell kivitelezned, természetesen.

A hatodév bizonyos szempontból mindenkinek annyira nehéz, amennyire magának eltervezi. Az egyetem (szerencsére) a legtöbb esetben nyitott arra, ha tanulni szeretnél, ugyanakkor a laza rendszerben nem titok, hogy számos helyen jóval kevesebb időt is eltölthetsz az előírtaknál. Ez utóbbi megoldás igen csábító – mégis buzdítanánk arra, hogy mindezt okosan, átgondoltan tedd: ha esetleg úgy érzed, hogy az aktuális gyakorlat nem ad Neked annyit, amennyiért komolyan ott maradnál, akkor a felszabaduló időd használd okosan és felelősséggel – hiszen meglehet, hogy utána sokáig nem lesz ennyi szabadságod.

Az időbeosztásodat nagy mértékben befolyásolhatja a gyakorlati helyek kiválasztása: kis utánakérdezéssel bármikor szerezhetsz infót arról, hogy melyik intézetben mennyit várnak el a hallgatóktól.

Turnusválasztás

A hatodév bizonyos szempontból már ötödévben elkezdődik: még az utolsó igazi vizsgaidőszakod előtt jelentkezned kell a nyolc nagy meghirdetett hatodéves turnus valamelyikébe.

Mi az a turnus? A hatodéves oktatás tömbösített rendszerben zajlik. Ennek során egy adott szakterületen (belgyógyászat, sebészet stb.) töltesz el hosszabb időszakot (1-9 hetet). Mivel a nagy létszámú évfolyam számára a párhuzamos oktatás technikailag kivitelezhetetlen, ezért a hallgatók különböző sorrendben teljesíthetik a kötelezően előírt tantárgyaikat. Alapvetően egy ilyen sorrendet hat fő szigorlati tantárgy alkot (belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria) – ezt nevezik turnusnak. Egyetemünkön hagyományosan nyolc közül választhatsz, azaz a fő tárgyakat nyolc különböző, előre adott elrendezés szerint veheted föl (ezen belül pedig további osztással a kisebb kurzusok is eltérő időpontban teljesíthetőek).

A hatodévben tehát nyolc turnusban zajlik a képzés párhuzamosan (I-VIII.), mindegyik turnus további két csoportra oszlik (A/B), egy csoport átlagos (ideális) céllétszáma 25 fő. A turnusok a hat fő szigorlati tantárgy sorrendjében különböznek egymástól, míg a csoportok egy turnuson belül az egyes részkurzusokban térnek el (pl. belgyógyászati infektológia, mentőgyakorlat, érsebészet stb.). A turnusokra minden évben a Dékáni Hivatal által megadott határidőig jelentkezhetsz, a tényleges csoportbeosztást a Hallgatói Önkormányzat végzi.

Tanulmányaidat alapvetően nem befolyásolja, hogy mely turnus választod, hiszen (optimális esetben :)) az év végére minden szigorlatod és aláírásod meglesz, és fölveheted a záróvizsgát. Ugyanakkor számos kisebb szempont adódik, amelyek figyelembe vételével sokat lendíthetsz a hatodéveden, akár tanulmányi szempontból, akár egyéb tervekről legyen szó.

Szempontok a választás előtt

Szerencsére nem igaz az a pletyka, hogy bármelyik turnus „jobb lenne” a többinél, ennek ellenére valamilyen rejtélyes okból minden évben vannak „népszerű” csoportok. Pedig valójában pont abban rejlik a hatodév sokkal nagyobb szabadsága, hogy mind a nyolc választható variáció másképp passzol a hallgatók egyéni terveihez – és a legtöbb esetben mindenki megtalálja a magának legmegfelelőbb megoldást.

Külföldi tanulmányút

A választásban meghatározó szerepet kaphat, ha külföldre tervezel menni, vagy már el is nyertél egy fix időpontra szóló ösztöndíjat. Az első esetben könnyebb dolgod van, hiszen rengeteg utazást szervezhetsz célzottan egy-egy gyakorlat idejére (tipikusan ilyen a legismertebb külföldi gyakorlati lehetőség, az Erasmus), ekkor is érdemes átgondolnod a következőket:

• milyen gyakorlato(ka)t töltenél szívesen külföldön
• mikor utaznál – hogyan illeszkedne legjobban az utazás a saját ritmusodba – év elején, közepén, végén?
• az utazás függvényében hogyan osztanád be a tanévedet – több vizsgát letudni előtte, vagy „pihenésképp” utazással kezdeni, és utána folytatni a tanulmányokat

Végül ezek alapján csupán meg kell keresned azt a kurzust, amely az általad választott tantárgyat a Neked megfelelő időben oktatja.

A fix időpontra szóló ösztöndíjak esetében sokkal inkább Neked kell igazodnod a körülményekhez:

• mely gyakorlatok essenek az ösztöndíj idejére? Mivel az adott évben az összes kötelezően előírt gyakorlat elvégzéséről igazolást kell vinned, különben csúszol a tanulmányaiddal, ezért ilyenkor valószínű, hogy amennyiben az ösztöndíj nem kötött témára szól, akkor azt a tárgyat kell majd kint töltened, amelyik egyébként is oda esik a turnusodból adódóan. Ekkor érdemes átgondolni, hogy mely gyakorlatokat szeretnéd mindenképpen itthon tölteni, és mely területből szereznél például külföldi tapasztalatot is.
• milyen vizsgákat tennél le inkább az utazás előtt, és melyeket hagynál a végére?

Számodra fontos tárgyak

Nem meglepő, hogy például a hatodév elején, szeptemberben lerakott gyermekgyógyászat vizsga anyagára a következő év májusában már csak nyomokban emlékszel (ott is leginkább a vizsgáztató jól vagy kevésbé jól borotvált szakállára, esetleg arra, hogy a bal vagy a jobb cipőd szorított jobban a tételkidolgozáskor) – ilyen szempontból tehát nem mindegy, hogy mely tárgyak lesznek „frissebbek” a fejedben, mire elérsz az államvizsgához.

Legtöbben ilyenkor az általuk választott szakterületet alapul véve indulnak el – itt is több jó megoldás lehetséges:

• leteheted az általad választott szigorlatot akár a hatodév elején, hogy aztán önkéntesen bejárva az általad választott intézménybe, még több tudásra és gyakorlatra tegyél szert
• vagy teheted a leendő szakmádhoz fontos szigorlatot az év végére, így az államvizsga és az utána nem sokkal kezdődő rezidensképzés elejére még ezek az információk lesznek leginkább a tudatodban

Például: egy lehetséges jó megoldás, ha szülész-nőgyógyásznak készülsz, akkor előre veszed a szakmához legkevésbé kapcsolódó tárgyakat (pl. pszichiátria), míg a terület számára legfontosabbakat rakod le a végén (szülészet-nőgyógyászat, sebészet).

Végül szempont lehet az „általános ismétlés” is, például egy belgyógyászat szigorlattal zárva az évet talán könnyebben indulsz neki az államvizsgának, hiszen maga az anyag is átfogóbb.

Magánélet

Elsőre mellékesnek tűnhet, de sokaknál nem kevésbé fontos szempont, hogy egyszerűen saját maguknak is kényelmes legyen a hatodév. Ilyen szempontból pár érdekes és megfontolandó szempont:

• mely turnusokban esik szigorlati időszak (általában egy hét) ünnephez közel? Nem mindegy, hogy hatodszorra is tankönyvvel a hónod alatt bontod a karácsonyi ajándékot, vagy sem 🙂
• mikor végzed a mentőgyakorlatot Akár az eltérő típusú sérülések miatt, de akár az is számíthat, hogy télen megfagysz-e vagy nyáron megsülsz-e a kocsiban és a helyszíneken.
• milyen távol esnek egymástól a szigorlatok és mely időszakban Az egyes turnusokban különböző helyen adódnak hosszabb szünetek (pl. nem mindegy, hogy a mentőgyakorlatot és családorvoslás gyakorlatot, amelyeket általában egymás után töltöd és nincs vizsga belőlük, egy 4 hetes neurológia követi, ahol 2 hét után már készülhetsz a szigorlatra – vagy pedig egy 9 hetes belgyógyászat, ahol így tulajdonképpen 2 hónapot is „lazábbra vehetsz” a tanulást tekintve)
• mennyire nehéz az adott gyakorlat Köztudott, és hallgatószájon kering, hogy egyes gyakorlatok (és egyes gyakorlati helyek, lásd később) az ottani rendszerből-szokásokból adódóan lazábbak, mint mások – így előre tervezhetsz, hogy mikor szeretnél magadnak „keményebb időszakot” beosztani, és mikor vennéd lazábbra a gyeplőt.

Csoporttársak

Bár ez a szempont félig-meddig a magánélet részhez tartozik, de sokak számára annyira kiemelt helyen szerepel, hogy itt is nagyobb hangsúlyt fektetünk rá. A hatodév során az eddigi betűbeosztások értelemszerűen megszűnnek – az átrendeződés során pedig a legközelebbi közösséged az a nagyjából 25 fős csoport lesz, ahova a turnuson belül jelentkezel (pl. II/B, IV/A stb.). Ezért valóban nem utolsó szempont, hogy a következő egy évedet kikkel töltöd majd el – tudtok-e segíteni egymásnak a legkülönbözőbb tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban (tételkidolgozások, ügyeleti cserék, tanrendváltozáskor riadólánc, vizsgaidőpont felvétele vagy cseréje stb.).

Nem egyszer ezért előfordul, hogy már kialakult baráti társaságok együtt jelentkeznek egy-egy csoportban – ilyen esetben bizalommal fordulj a HÖK-höz segítségért, ahol a lehetőségeikhez mérten minél jobban próbálnak odafigyelni, hogy minden ilyen kívánságnak is eleget tegyenek.

A gyakorlatok nehézsége

Ebben a bejegyzésben nem célunk végigmenni az egyes gyakorlatok és gyakorlati helyek sajátságain. Azt azonban már ma is bármelyik idősebb hallgatótól megtudhatod, hogy mely gyakorlatok, és leginkább milyen intézményekben, mennyire nehezek: mennyit kell bejárni napközben, milyen munkát végeztetnek Veled, milyen elvárásoknak kell megfelelj – és nem utolsó sorban mennyire nehéz a szigorlat. Az egyetemi intézményekben mindig ott teszed le a szigorlatot, ahol a gyakorlatot végezted – ugyanakkor ha külső intézményben, kórházban töltöd ezt az időt, akkor figyelj rá, hogy a vizsga valamely egyetemi intézetben lesz!

Ezek alapján tehát azt is úgy-ahogy előre megtervezheted, hogy az év mely időszakában szeretnél szabadabb életet élni, és mikor koncentrálnál jobban a tanulásra. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy egy-egy intézet „lazaságában” szinte bármikor változás lehet, a mai napig hallhatunk arról, hogy itt-ott szigorítanak a tételsoron, a vizsgák menetén, a gyakorlati számonkéréseken – ezért ilyen szempontból a tavalyi beszámolókra is óvatosan alapozz!

Ha semmi nem jó

Eleinte sokan nem tudnak róla, pedig igen fontos eszköz lehet a kezedben, hogy indokolt esetben egyéni tanrendet is igényelhetsz. Az indokolt eset részleteiről a dékáni hivatalban érdeklődj: az igénylés módja, a szükséges papírok, a külön vizsgafelvétel és természetesen az elfogadható indokok részleteit ügyintéződ elmondja majd.

Hatodév két évben

Lehetőséged van rá, hogy az utolsó éved ketté szedd, és két évben végezd el a hatodévet. Ez anyagi megfontolásból adódóan csak akkor „játszik”, ha van még két féléved az államilag támogatott képzésből (magyarán nem csúsztál). Sok ok van, amiért érdemes így csinálni: utazás, pihenés, lazább szigorlati felkészülés, munka az egyetem mellett, stb. Ha okosan osztod be ezt a két évet, sokat profitálhatsz belőle. Nem érdemes csak azért ezt az utat választanod, hogy halogasd az államvizsgát! Ugyanakkor ha lemaradásban vagy a tanulmányaiddal (szakdolgozat, ötödévről átcsúszott vizsga, kevés kredit), itt a lehetőség! Használd ki, tervezd meg jól! A mindenkori TVSZ rendelkezik arról, mennyi kreditet kell teljesítened évenként (szemeszterenként), hogy ne soroljanak át fizetős csoportba. Ami ezt a technikai részét illeti, a dékáni biztos segít neked ebben! Érdeklődj az évfolyam-ügyintézőnél!

A cikk megírásának alapjaiért köszönet a www.sotepedia.hu weboldalnak!