Miből áll?	mindkét félévben heti 1 × 90 perc előadás
Kreditérték	mindkét félévben 2 kredit
Oktató intézet	Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Hivatalos honlap	http://gsi.semmelweis.hu/
Számonkérés típusa év közben	az első félévben: 1 szóbeli demonstráció a 6. héten 1 írásbeli demonstráció a 12. héten a második félévben: 2 írásbeli demonstráció a 7. és 13. héten minden demonstráció a gyakorlaton van, de az előadás és a gyakorlat anyagát is ugyanúgy kérdezik
Vizsga típusa	az első félév végén szóbeli kollokvium, a második félév végén szóbeli szigorlat
Félévek száma	2
Szubjektív nehézségi szint	nehezen elsajátítható, az érettséginél sokkal részletesebb

Általános leírás a tárgyról

• Az első félévben sejtbiológia, az egyes sejtszervecskéken haladunk végig, alapvető képet kapunk a működésükről. A középiskolai anyagot nagyon nagy mértékben kibővítik, és az alapvető tempó a többi elsőéves tárgyhoz képest is kifejezetten gyors. Az egyetlen olyan tárgy, ahol nem igazán van bevezető előadás, azonnal a plazmamembránnal kezdődik az első óra, és 90 percig megállás nélkül arról van szó. Ez kicsit rémisztő lehet, de fel lehet venni a tempót.
• A második félévben genetika, az első félévhez képest érezhetően könnyebb, bár természetesen ez is részletesebb a középiskolai anyaghoz képest.
• A gyakorlatra külön gyakorlati jegy jár, részletesen itt.
• A tárgy alapvetően tágítja a látókört biológiából, olyan alapvető dolgokat tanulunk, amelyek a biokémia és az élettan megértéséhez szükségesek, azok pedig nélkülözhetetlenek a gyógyszerhatástan elsajátításához.
• Félév közben ajánlott vele foglalkozni, a demonstrációkra ajánlott jól felkészülni, mert nem könnyű jó jegyet szerezni.

Évközi számonkérések, vizsga

A kollokviumon egy vizsgáztató jut egy emberre, klasszikus tételsor és tételhúzás nincs, a vizsgáztató mondja meg, hogy miről szeretne hallani, általában 2 dologról. (Van olyan vizsgáztató, aki a kidolgozós lapra írja fel a tételcímet előre, ez annyiban fair, hogy nem az „arcodra” adja a mondjuk az adott tételt.) Az elméleti kérdésekhez egy mikroszkópos metszet is jár, olvasható rajta hogy melyik metszet, el kell mondani hogy melyik sejtszervecske a fontos, az azon a metszeten miért lényeges, milyen festési eljárást alkalmaztak, stb. Mindezek mellett egy elektronmikroszkópos fényképet is kell elemezni. A vizsgáztatás meglehetősen szubjektív, vannak elnézőbb és szigorúbb vizsgáztatók.

Ha egy adott napon több vizsgáztató van, sorsolással dől el hogy ki hova kerül. Ahány vizsgáztató van, annyi felé vannak szétosztva a vizsgázók, és egy önként jelentkező hallgató tesz rá borítékokat az egyes névsorokra. Értelemszerűen a borítékban levő cetlire írt vizsgáztató jut az adott hallgatókra.

A szigorlaton kétfős vizsgabizottságok vannak. Szintén a fent leírt módon, sorsolással dől el hogy ki hova kerül. Ha kevesen jelentkeznek az adott napra (főleg pl.: vizsgaidőszak elején), elképzelhető hogy csak egy bizottság működik. A bizottság első tagja előbb a gyakorlati tételt kérdezi, az első féléves vizsgához hasonlóan metszetet és elektronmikroszkópos képet kell húzni, mellé valamilyen genetikai feladat (pl.: családfa elemzése, valamilyen kimutatási eljárás) társul. A második taghoz csak akkor jutsz el, ha sikeres az első rész, és az első félévhez hasonlóan itt is véletlenszerűen mond a vizsgáztató két témakört.

Tankönyvek, jegyzetek

Kötelező irodalom és ajánlott jegyzetek

Könyv/jegyzet címe	Szerző	Elérhetőség	Szemeszter
Sejtbiológia	Dr. Darvas Zsuzsa, Dr. László Valéria	Semmelweis kiadó	mindkét szemeszter
A sejt szerkezete	Dr. Csaba György, Dr. Madarász Bálint	Semmelweis kiadó	mindkét szemeszter
Bevezetés a humángenetikába	Dr. Hegyesi Hargita, Dr. Tóth Sára	Semmelweis kiadó	csak a 2. szemeszter

További segédanyagok, avagy honnan érdemes még tanulni?

A sejtbiológia c. könyv jól összeszedi a legfontosabb dolgokat, amik órán elhangzanak. Sokaknak túl tömény és gyors az előadás, és ezért inkább csak ebből tanulnak. A vizsga anyaga alapvetően nyilván az, ami előadáson elhangzik, szóval ha valaki csak ebből tanul, kaphat ismeretlen kérdést főleg olyan vizsgáztató esetében, aki tartott előadást.

A sejt szerkezete c. könyv egy fényképes album a sejtről. A demonstrációkon és a vizsgákon ugyanazok a képek fordulnak elő, mint amik ebben vannak. Nem kötelező, de éppen emiatt ajánlott beszerezni.

A Bevezetés a humángenetikába csak a második félévben kell, és – ellentétben a Sejtbiológiával – már nem az előadások sorrendjében halad. A könyv egészét tudni kell a szigorlatra, és az előadáson itt már több a kiegészítés.

Személyes tapasztalatok, jótanácsok

A szubjektív nehézség annyi pontosítást igényel, hogy az első félév nehezebb, mint a második. A szigorlaton viszont nyilván mindkettőt kérdezik, így azt teljesíteni értelemszerűen nehéz. Érdemes megérteni a dolgokat, kapcsolatot találni amik között lehet, és időben elkezdeni tanulni.

A félév közi demonstrációra is időt kell szánni, legalább egy hetet. 1-2 nap alatt a nulla szintről szinte lehetetlen felkészülni, és ezt érdemes komolyan venni.

Amennyiben van személyes tapasztalatod a tantárggyal, vizsgákkal kapcsolatban, szólj hozzá az oldalhoz alább! Ha nem értesz vagy hiányolsz valamit a tárggyal kapcsolatban, írj közvetlen nekünk, vagy írd le ide kommentben!